Általában nem foglalkozom a „híradóban” szereplő közbeszerzésekkel, de az alábbi ügy különösen tanulságos, amolyan állatorvosi ló, és sok aktuális közbeszerzési problémára mutat rá.
A beszerzés becsült értéke: 111 680 000 000,- Ft
(száztizenegy-milliárd és hatszáznyolcvan-millió).
A bírság: 1 000 000 Ft (egymillió forint).
Jogorvoslati kérelem hatósági díja (hivatalosan igazgatási és szolgáltatási díj): huszonöt-millió forint, amit a kérelmező kétszáz-ezer forint híján visszakapott, tekintettel arra, hogy mind a három kérelmi elemét alaposnak fogadta el a Döntőbizottság.
- A jogorvoslati eljárás díja első ránézésére nagyon magas. Azonban a becsült értékhez viszonyítva annak csupán 0,022 százaléka. Természetesen ez egy szélsőérték, ebből az egy esetből nem érdemes következtetni arra, hogy vajon mennyire elérhető a magyar közbeszerzésekben a jogorvoslat (legalábbis a díj alapján). Az mindenesetre látszik a nyilvánosságra kerülő határozatokból és végzésekből, hogy az ajánlattevők az elindított ügyek mintegy 80-90 százalékában hiányos kérelmet adnak be. Az ilyen esetek nagy részében a beadvány tartalmi hiányossága mellett az igazgatási és szolgáltatási díj átutalása is hiányzik.
- A Döntőbizottság az első érvénytelenségi ok esetében azt állapította meg, hogy a referenciát biztosító erőforrás szerepében lévő vállalkozás nyilatkozatát a közreműködés módjára vonatkozóan adott esetben szigorú (szó szerinti) értelmezés alá kell vetni. Érvénytelenség csak akkor állapítható meg, ha a nyilatkozat egyértelműen nem igazolja a bevonásra kerülő szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását.Jelen esetben az ajánlattevő nyilatkozata szerint az erőforrás szervezet a tervezésben és a kialakításban működik közre, ez értelmezésem szerint egyértelműen igazolja a szakmai tapasztalatok átadását. A bevonni kívánt erőforrás szervezet úgy nyilatkozott, hogy az általa nyújtott szolgáltatások „magukba foglalnak” meghatározott műszaki szolgáltatásokat, tervezési tanácsadást. A Döntőbizottság álláspontja szerint a „magukba foglalnak” megállapítás nem kizárólag az ezt követően leírt tevékenységeket jelentik, hanem más fel nem sorolt szolgáltatásokra is vonatkozhat. Ezzel kapcsolatban az Ajánlatkérőnek konkrét és egyértelmű hiánypótlást kellett volna elrendelni.
- A következő érvénytelenségi ok egy, az Ajánlatkérő álláspontja szerint nem megfelelő méret megadása volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a papír alapú ajánlatról nem állapítható meg pontosan a nem megfelelő méret (a segédvonalak rövidsége, illetve a tervrajz specialitásai miatt). Pontosabb információ az elektronikusan beadott rajzhatvanszorosnagyításáról olvasható le. Ajánlatkérő nem határozta meg a csuklóalagút fogalmát, így a Döntőbizottság álláspontja szerint utólag nem egyértelmű, hogy a megadott méret-előírások pontosan mire (melyik méretre) vonatkoznak. Másrészt Ajánlatkérőnek ebben a kérdésben is hiánypótlást vagy tisztázó választ kellett volna kérnie, mivel az általa kifogásolt adatok nem megfelelősége csupán a rajz alapján nem volt egyértelmű.
- Az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában a Döntőbizottság arra a körülményre hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az ár ellenőrzésére vonatkozó alapadatok hiányoznak (például: egységár, mennyiségek, időtartamok), akkor az aránytalanul alacsony ár nem állapítható meg, hanem pontos és egyértelmű adatbekérés szükséges.
- Végül kifogásolta a Döntőbizottság, hogy az üzleti tikok meghatározása ellenére az összegezés nem volt kellően részletes. Ajánlatkérőnek ebben az esetben (üzleti titok esetén) is úgy kell elkészítenie az összegezést, hogy az Ajánlattevő döntést tudjon hozni, tesz-e további lépést, indít-e jogorvoslatot.