2016. szeptember 7., szerda

Óvatosan a minőségi értékelési szempontokkal és az aránytalanul alacsony árral

A Közbeszerzési Döntőbizottság két jogorvoslati eljárásban is megvizsgálta a minőségi szempontok értékelését, és mind a két esetben elmarasztalta az ajánlatkérőt. (D.740/2016. és D.739/2016. ügyek).


A kérdéses értékelési szempontnál mindkét esetben az ajánlattevők által az ajánlatban benyújtott dokumentum (kockázatelemzés, organizációs terv) került értékelésre. Ajánlatkérő előzetesen a közbeszerzési dokumentumokban meghatározta, hogy az elvárt dokumentumnak milyen információkat kell tartalmazniuk, és milyen taralom minősül előnyösnek.

A jogorvoslati eljárásokban mind a két esetben a másodiknak rangsorolt ajánlattevő kezdeményezett jogorvoslati eljárást, sérelmezve, szubjektívnek tartva az értékelést. A közbeszerzési törvény előírása szerint az értékelési szempontok nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek. Az ajánlattevők mind a két esetben azt kifogásolták, hogy ajánlatkérő a pontozás során olyan vállalásokat, minőségi jellemzőket is figyelembe vett, amelyekre a közbeszerzési dokumentumokban nem tett semmilyen utalást, az értékelési szempontokat az értékelés folyamatában tovább részletezte, alábontotta.

A Közbeszerzési Döntőbizottság mindkét esetben osztotta az Ajánlattevők kifogásait. A minőségi szempotok értékelésénél is elvárás, hogy az előre rögzített szempontok mentén történjen a pontszámok kiosztása.

A Közbeszerzési Döntőbizottság állást foglalt a 740/2016. ügyben az aránytalanul alacsony ár kérdésében is.

A közbeszerzési törvény hatályos szövege már nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy mikor, milyen eltérés esetén kell az aránytalanul alacsony árat megállapítani, és erre tekintettel indokolást kérni (a korábbi előírás ezt 20 százalékos eltérés esetén írta elő, a becsült értékhez viszonyítva).
A Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
1) a nyertes ajánlata magasabb, mint az becsült értékkel azonos rendelkezésre álló fedezet
2) a nyertes ajánlata 26 százalékkal alacsonyabb, mint a legmagasabb árajánlat
3) a nyertes ajánlat 24 százalékkal alacsonyabb, mint a két további árajánlat átlaga.

A fenti eltérések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság úgy határozott, hogy ajánlatkérőnek indokolást kellett volna kérnie az ajánlati ár alátámasztására.


Közbeszerzési eljárás lebonyolítására, vagy közbeszerzési ajánlat készítésére a jobboldali oszlopban fent, vagy a felső menüben található menüpontra kattintva tud díjat kalkuláltatni.

2016. augusztus 23., kedd

Legalább három cég az érdeklődőkkel együtt, vagy az érdeklődők és legalább három további cég?

„Az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ha az eljárás iránt háromnál kevesebb gazdasági szereplő jelezte érdeklődését vagy egyetlen gazdasági szereplő sem jelezte érdeklődését, abban az esetben is legalább három gazdasági szereplőnek kell felhívást küldeni.”

1. számú értelmezés:

a „valamint (...) mindazoknak is” fordulat azt jelenti, hogy három, ajánlatkérő által választott cégnek kell a felhívást megküldeni, és ezen túlmenően azoknak is, akik az érdeklődésüket jelezték.

2. számú értelmezés:

a legalább három gazdasági szereplő és az érdeklődésüket jelzők lehetnek ugyanazok is. Tehát alapvetően a felhívást meg kell küldeni az érdeklődésüket jelzők részére, és ha ez nem éri el a hármat, akkor ajánlatkérő kiegészíti a meghívottak körét általa választott ajánlattevőkkel, úgy, hogy a felhívást végül legalább három potenciális ajánlattevő kapja meg. Abban az esetben, ha az érdeklődését háromnál többen jelezték, további érdeklődők bevonása nem szükséges.

A Közbeszerzési Döntőbizottság aktuális határozata az Ajánlatkérő által a saját közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást zárja le. Ajánlatkérő által közzétett összefoglaló tájékoztatásra 24 cég jelezte az érdeklődését. Ajánlatkérő az előírt határidőt követően 23 cégnek küldte meg az eljárást megindító felhívását. Adminisztratív hiba miatt a 24. cégnek a kiküldés elmaradt. A Döntőbizottság természetesen elmarasztalta az ajánlatkérőt és megsemmisítette a felhívást és az azt követő ajánlatkérői döntéseket, de a Közbeszerzési Döntőbizottság csupán a 24. cégnek történő kiküldés elmaradását kifogásolta, a további három cégnek történő megküldést nem követelte, nem hiányolta.


Közbeszerzési tanácsadásra a jobboldali oszlopban fent, vagy a felső menüben található menüpontra kattintva tud díjat kalkuláltatni.

2016. július 7., csütörtök

Túl szigorú a referencia elvárás? Nem korrekt az értékelési szempont?

A Közbeszerzési Döntőbizottság mind a két kérdésre határozott választ adott. A közbeszerzési eljárás már az új közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII.) szabályai szerint indult el.

Az Ajánlatkérő az alkalmassági feltételek között előírt a referenciát, így:


Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
M/1. Alkalmatlan az ajánlattevő (közös ajánlattevő), ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben (36 hónapban) teljesített összesen két db referenciával, amely jelen eljárás tárgyával megegyező (közétkeztetés ellátása) szolgáltatás ellátására vonatkozik, és amelyből egy db referencia megfelel az alábbi követelményeknek:
- legalább egy éven (12 hónapon) keresztüli folyamatos teljesítésre vonatkozik,
- legalább évi nettó 450 millió Ft ellenszolgáltatási összegű,
- legalább napi 4200 adag meleg ebéd elkészítésére vonatkozott, amelyben a szerződés diétás étkeztetésre is vonatkozik, miszerint az ajánlattevő címkézett, zárt egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben végezte az óvodai és iskolai korcsoport részére – legalább napi 65 fő – a diétás ételek készítését, melyből egy db referencia esetében az ajánlattevő a szerződésben meghatározottak szerint, a szolgáltatás ellátása során legalább egy éven (12 hónapon) keresztül folyamatosan működő, munkaidőben (hétköznapokon 8.00 és 16.00 óra között) elérhető telefonos, e-mail és online hiba bejelentési lehetőséget biztosító ügyfélszolgálati (diszpécser) központot működtetett.
A diétás étkeztetésre vonatkozó referencia tekintetében feltétel, hogy ajánlattevő a diétás ételt a bemutatott referencia alapjául szolgáló szerződés szerint - az óvodai és iskolai korcsoport részére címkézett, zárt, egyszer használatos, mikrohullámú sütőben melegíthető, egyadagos kiszerelésben - szállította.

Az értékelési szempontok között az egyik szempont az alábbi volt:

Országos szervezésű közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredmény Súlyszám: 20

A kérelmező befizette a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjat, ami 17 500 000,- forint (!) volt.

Amennyiben közbeszerzési támogatásra, tanácsadásra, közbeszerzési eljárás lebonyolítására, vagy közbeszerzési pályázatkészítésre van szüksége, a jobb oldali oszlopban tud díjat kalkuláltatni. (X)

Kérelmező sérelmezte, hogy:

1) Ajánlatkérő egy szerződéshez köti a felsorolt jellemzőket, holott a szükséges tapasztalat és gyakorlat abban az esetben is rendelkezésre áll, ha azok több referenciában teljesültek.
2) a diszpécser központnak a szerződésben meghatározottnak kellett lennie. A kérelmező működtetett diszpécser központot, de ez a feladat nem volt a szerződésben rögzítve.
3) olyan referenciát kellett bemutatni, amelyben a diétás ételt egyadagos kiszerelésben szállították. Kérelmező szállított diétás ételt (többek között az Ajánlatkérő részére is), de nem egyadagos kiszerelésben.
4) Az „Országos szervezésű közétkeztetők részére kiírt szakácsversenyen elért eredmény” értékelési szempont jelentősen szűkíti a versenyt. A verseny álláspontja szerint reklám célú, a részvétel önkéntes, a szolgáltatóknak kétfős „csapatot” kell kiállítani. A versenyen elért eredmény nyilvánvalóan nincs hatással a szolgáltató valamennyi konyháján, az alkalmazott szakácsok által készített ételek minőségére.

A Közbeszerzési Döntőbizottság az 1-3 kérelmi elemet összevontan vizsgálta.

Megállapította, hogy a valamennyi elkülönült feltétel megjelölésre került a beszerzés tárgyaként. A Közbeszerzési Döntőbizottság nem látta megalapozottnak azt az elvárást, hogy valamennyi követelménynek egy szerződés keretében kell teljesülnie. Ezt támasztotta alá az is, hogy Ajánlatkérő jelenlegi szolgáltatója (a Kérelmező) szerződése sem tartalmazta valamennyi feltételt.

A Döntőbizottság álláspontja szerint az előírások együttes hatása túlzott mértékű, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéken túlmutat, olyan ajánlattevőket zár ki az érvényes ajánlattétel lehetőségéből, akik képesek a szerződés teljesítésére, amivel Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 65. § (3) bekezdését.

A 4. kérelmi elem (versenyen elért eredmény, mint értékelési szempont) tekintetében a Döntőbizottság az alábbiakat vette figyelembe:

- az értékelés alá vont verseny önkéntes,
- a versenyen az induló cég egy két fős csapatának munkáját értékelik,
- a versenyen elért helyezésből nem lehet következtetni a cég többi szakácsának tudására és teljesítményére,
- Ajánlatkérő az értékelési szempont pontozásánál csak az ajánlati felhívás feladását megelőző két évben (2014 és/vagy 2015) elért eredményt vette figyelembe, ezzel a figyelembe vehető eredményeket tovább szűkítette.

A Kérelmező az eljárási díjból 17 300 000,- forintot visszakapott (200 000,- forint a Döntőbizottság saját bevétele akkor is, ha valamennyi kérelmi elem alapos volt).

A Döntőbizottság az Ajánlatkérőt 2 000 000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.


Az érintett közbeszerzési eljárásban sem az Ajánlatkérő oldalán, sem az Ajánlattevők oldalán nem vettem részt.


Kulcsszavak: referencia, értékelési szempont, túlzó alkalmassági feltétel

2016. április 19., kedd

Mi a teendő, ha a felhívás és a dokumentáció egymásnak ellentmondó tartalommal bír?

200 000 forintba került megtudni a választ a fenti kérdésre egy jogorvoslati eljárás kérelmezőjének. Egy 24 millió forint becsült értékű eljárásban Ajánlatkérő a felhívásban így rögzítette az értékelési szempontok súlyszámait:

Szempont / Súlyszám
1. Kedvezménnyel képzett pontszámok összesen / 85%
2. Technikai költségek egységára összesen / 10%
3. Összegező tanulmány készítésére tett vállalás (igen/nem) / 5%


Az Ajánlatkérő a közbeszerzési pályázat elkészítéséhez „tájékoztatót” is készített, amiben a szempontok így szerepeltek:
1. Kedvezménnyel képzett pontszámok összesen / 85%
2. Technikai költségek egységára összesen / 15%
3. Összegező tanulmány készítésére tett vállalás (igen/nem) / 5%

Az eljárásban három ajánlat érkezett. Ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte, és az összegezést megküldte az Ajánlattevők részére. Az összegezésben a 2. értékelési szempontnál a 10%-os súlyszámot alkalmazta Ajánlatkérő. A jogorvoslati eljárás Kérelmezője a második lett az értékelési sorrendben.

A Kérelmező (2. helyezett) jogorvoslati eljárást kezdeményezett (előzetes vitarendezés nélkül). Sérelmezte, hogy Ajánlatkérő nem a tájékoztatóban megadott 15 százalékos súlyszámmal végezte el az értékelést, holott ebben az esetben a Kérelmező ajánlata lett volna a nyertes ajánlat.

Ajánlatkérő az érvelését két pontban fogalmazta meg:

1) elkésettnek tartotta Kérelmező kérelmét, mivel a felhívás és a tájékoztató kiküldése, valamint a kérelem benyújtása között 50 nap telt el;

2) alaptalannak tartotta a kérelmet, mivel a felhívásban közölt súlyszámmal számolt. Ajánlatkérő jelezte, hogy a felhívás és a tájékoztató közötti eltérő tartalomról saját maga is csak a jogorvoslati kérelemből értesült, holott a Kérelmezőnek lett volna lehetősége az eljárás során ezzel kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérni.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet határidőben beérkezettnek tekintette, mivel álláspontja szerint Kérelmező nem a felhívás és a tájékoztató közötti eltérő tartalmat kifogásolta, hanem Ajánlatkérő értékelését, amit Kérelmező az összegezésből ismert meg.

A Döntőbizottság azonban megállapította, hogy Ajánlatkérő az eljárás során helyesen járt el, amikor a felhívásban rögzített súlyszámot alkalmazta. A Kbt. 76. § (10) bekezdése szerint a súlyszámokat a felhívásban kell megadni, és ettől csak különös, a felhívásban megindokolt esetben lehet eltérni. A konkrét esetben a felhívás nem tartalmazott sem indokolást, sem olyan különös körülményt, ami miatt a súlyszámokat ne lehetett volna a felhívásban megadni, és az Ajánlatkérő ennek megfelelően járt el.

A teljes határozat ide kattintva olvasható.

Közbeszerzési tanácsadásra a jobboldali oszlopban fent, vagy a felső menüben található menüpontra kattintva tud díjat kalkuláltatni.

2016. április 12., kedd

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

A közbeszerzési törvény szerint
  • a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni,
  • a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói, jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.


Mi kell ahhoz, hogy valaki felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bejegyzést kapjon?

  • gyakorlat, referencia
  • felelősségbiztosítás
  • az előbbiek igazolása és a bejegyzési eljárás díjának megfizetése.


Az elvárt felelősségbiztosítás: legalább évi húsz millió forint, és káreseményenként legalább tíz millió forint összeghatárig fedezetet kell biztosítson a tevékenység körében okozott károkra.

A költségek:
  • felelősségbiztosítás: 70-80 ezer forint;
  • bejegyzés díja: negyvenezer forint, amely a jelenlegi szabályok szerint a hat hónapra érvényes bejegyzés díja.


A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó aláírásával és az előzetes regisztráció során kapott lajstromszámát feltüntető pecséttel ellenjegyzi a közbeszerzési eljárás során keletkezett, meghatározott dokumentumokat. Ezek a következők:
  • a közbeszerzési eljárást megindító felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat;
  • a bontási jegyzőkönyvet;
  • az összegezést.


A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az ellenjegyzésével igazolja a közbeszerzési eljárásban történő személyes részvételét, továbbá felelősséget vállal az eljárás szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségéért.

A vonatkozó rendelet szerint szaktanácsadó csak természetes személy lehet, céges forma nem lehetséges.

Kedves kollegám (aki maga is felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó) egy blogbejegyzésében monopóliumnak minősíti a fenti előírásokkal létrehozott konstrukciót.

A mai napon (2016. április 12.) 779 magánszemély regisztrációját hagyta jóvá a Miniszterelnökség. Monopóliumnak a magam részéről nem nevezném.


Közbeszerzési tanácsadásra a jobboldali oszlopban fent, vagy a felső menüben található menüpontra kattintva tud díjat kalkuláltatni.