Aránytalanul alacsony ár és indokolási kötelezettség

Érdekes ügy az aránytalanul alacsony ár kérdéskörében. Történt, hogy az Ajánlatkérő egy, még a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság által 2017-ben kötött keret-megállapodásból verseny újranyitással szeretett volna vásárolni többek között negyven darab asztali számítógépet és negyven darab monitort.

Az ajánlatok

Az ajánlatok beérkeztek, és annak rendje és módja szerint az árak jelentősen alacsonyabbak lettek, mint a keret-megállapodásban rögzített árak. Ennek alapvetően az az oka, hogy a közbeszerzési törvény előírja; a keret-megállapodásos eljárás második szakaszában (tehát az egyedi szerződés megkötésének szakaszában) csak kedvezőbb árat ajánlhatnak, mint az első szakaszban. Egy négy évre kötött szerződés esetén nyilván magasabb induló árakat határoznak meg az Ajánlattevők, abból később majd lehet engedni, de fordítva nem működik. Ajánlatot pedig kötelező benyújtani a második szakaszban, szóval a racionális döntés az első szakaszban magasabb árakat beadni.

Árindokolás

Az ajánlatok bontását követően az Ajánlatkérő indokolást kért az egyik Ajánlattevőtől két tétel esetében az aránytalanul alacsony árra. A választ érdemes eredetiben elolvasni 🙂

„A Tisztelt Ajánlatkérő valószínűleg nem jártas tárgyi keret-megállapodásban, annak ártábla soraival és azok jelentésével nincsen tisztában, ezért leírjuk és nyilatkozzuk, hogy az SZGRKPC1H_180801 Lenovo ThinkCentre M 720 asztali számítógép – további opciós termék megvásárlása szükséges lehet DKÜ cikkszámú terméket sehol a világon nem lehet különállóan megvásárolni, ezen eljárásban sem! Ez egy összetevő virtuális tétel a keret-megállapodás listaáras árlistájában, amit az alapkonfigurációnak neveznek, nem működik önállóan, nem is szállítható és további alkatrészek szükségesek hozzá, amit láthat az ajánlatunkban, ahogy kérte is az ajánlatot Ajánlatkérő.

A KDB töretlen joggyakorlata és a DKÜ ügymenete alapján is Ajánlatkérőnek minden esetben a működőképes és rendelhető termék árát szumma értéken kellene vizsgálna tételeket nem kiragadva.

Az árképzés során megtehettük volna, hogy minden cikkszámból egységesen szerepeltetünk százalékos kedvezményt, de mivel most merült fel először, hogy egy virtuális összetevő listaárát indokolni szükséges logikátlanul így fentebb kifejtve leírtuk miért nem releváns a kérdése. Ezen termék nem rendelhető külön, nincs a Lenovonál listaára, bármennyi lehetne keret-megállapodásban megajánlott ára, akár 1 Ft is, ha a működőképes konfiguráció többi tételének árazása által az PC komplett ára pénzügyileg racionális megajánlás. Jelen esetben felelős ajánlatot tettünk és az Önök intézményének is szállítottunk már hasonló árazással több gépteremnyi PC-t, Monitort meggyőződhetett azok működőképes mivoltjáról és gazdasági teljesíthetőségéről. Szíveskedjen az eddigi FAKSZ-okat és a énzügyi osztályukat megkérdezni.

Ugyanez a helyzet a megajánlott Monitorral is. A terméknek Ajánlatkérő le sem ellenőrizte a piaci árát, akár egy publikus árellenőrző felületen, hanem egy virtuális listaáras árlista alapján kér tőlünk indoklást, feleslegesen. SZGRK-MONITOR3_H-190201 Lenovo ThinkVision 23″ E24 az Árukereső portálon: https://www.arukereso.hu/monitor-c3126/lenovo/thinkvision-e24-10-p389351613/ A termék piaci ára bruttó 40 220 Ft-tól indul, ami nettó 31 669 Ft, mi nettó 34 400 Ft-ért ajánlottuk meg a terméket, azaz bruttó 43 688 Ft-ért. Ezzel az árral 26. helyen szerepelnénk az ár-összehasonlító portálon ahol nyilván gazdasági ésszerűséggel értékesítő partnerek kínálják a termékeket, ezzel a 6. legdrágábbak lennénk. Nyilatkozom ezért, hogy az árazás megfelel a piaci áraknak a gazdasági ésszerűségnek és a Keret-megállapodás elvárásainak, továbbá a Kbt. és a KDB töretlen joggyakorlatának is megfelel és az Önök eddigi eljárásaiban is megfelelt. Jelen eljárás is versenyújranyitás, azaz a listaárakat versenyezteti, így nem is értjük a kérdést.”

Az ajánlatkérő nem elégedett meg a fenti válasszal, további kiegészítő árindokolást kért.

Ajánlattevő válaszul benyújtotta a két termék hivatalos beszerzési árait igazoló emailokat, egy korábbi ügyben hozott közbeszerzési döntőbizottsági határozatot, és egy másik közbeszerzési eljárásban ügyben benyújtott előzetes vitarendezési kérelemre adott DKÜ választ.

Összegezés

Ajánlatkérő nem fogadta el a kapott válasz, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította, az érvénytelenség okát az alábbiak szerint jelölte meg:

„Érvénytelenség oka: a Kbt. 73. § (2) bekezdés alapján a közös ajánlattevő (…) az árindokolásnak nem a felhívásban foglaltaknak megfelelően tett eleget, valamint nem adott megfelelő választ a kifogásolt tételek árának megalapozottsága vonatkozásában.”

Az Ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmében vitatta a döntést, amelyre az Ajánlatkérő az alábbi választ adta:

Ajánlatkérő felhívta ajánlattevőt az ajánlati árának az alátámasztására, azonban ennek ajánlattevő a felhívás ellenére nem tett eleget, a felhívásokban szereplő cikkszámok szerinti tételek teljesíthetőségének alátámasztására ajánlatkérő felhívásának ellenére sem nyújtott be megfelelő a cikkszámok szerinti eszközök ajánlati árát alátámasztó tartalmú adatot, dokumentumot vagy számszerűsített indoklást.

Jogorvoslati kérelem

Ajánlattevő a jogorvoslati kérelemben azt kifogásolta, az ajánlatkérő jogsértően fogalmazta meg az érvénytelenség indokát, másrészt pedig az érdemi döntést is vitatta, tehát álláspontja szerint a benyújtott ár nem volt aránytalanul alacsony.

A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja

A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat érvénytelenségének indoka nyelvtanilag nem értelmezhetően  került  megfogalmazásra  emiatt  nem  állapítható  meg  egyértelműen  az  érvénytelenné  nyilvánítás  oka.  Megállapította  Döntőbizottság azt is, hogy a Kbt.  73.  §  (2)  bekezdés szerinti érvénytelenségi ok nem  alkalmazható  abban az  esetben,  ha  az ajánlatkérő nem tudott meggyőződni arról, hogy az ajánlat aránytalanul alacsony-e, vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz-e. Ilyen esetben más érvénytelenségi oknak lehet helye.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a rendelkezésére álló információk alapján nem döntött abban a kérdésben, hogy a benyújtott ajánlati egységár aránytalanul alacsony-e vagy az megfelelő. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ebben a konkrét esetben

– ténylegesen egy működő konfiguráció került megajánlásra, amely magában foglalja az alapgépet, amely önmagában nem működik különböző kiegészítő tételek nélkül;

– az egyes tételek önmagukban nem rendelhetőek,

A Döntőbizottság álláspontja szerint az  aránytalanul  alacsony  ár  vizsgálatát  a  teljes konfigurációra vetítve indokolt elvégezni a jelen esetben.

A Döntőbizottság felhívta a figyelmet továbbá az érintett termékek piacán 2017 óta lezajlott árcsökkenésre, továbbá arra, hogy a többi érvényes ajánlattevő ára is jóval a becsült érték alatt maradt.

Megsértett jogszabályi rendelkezések:

Kbt.) 79. § (1) bekezdés.

Bírság:

200 000,- Ft.

Ez az oldal a szerző magánvéleményét tükrözi, nem minősül hivatalos állásfoglalásnak. A Közbeszerzési Hatóság honlapja és a fent jelzett határozat itt található: www.kozbeszerzes.hu

Nem ért egyet vele? Észrevételt tenne? Kommentben várom a véleményét. A komment mező a lenti {comment} cimkére kattintva nyílik:

Közbeszerzési dokumentumok nyilvánossága

Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását 2020. augusztus 14-én indította meg, Kbt. 115. § szerinti eljárásban. Augusztus 13-án feltöltötte az EKR-be a műszaki leírást, az árazatlan költségvetést és a „dokumentáció és szerződéstervezet” megnevezésű dokumentumot, amelyek státuszát nem publikusra állította.

Az ajánlattételi határidő 2020. augusztus 26-ig tartott, az ajánlatok bontása megtörtént, a bontási jegyzőkönyvet az Ajánlatkérő közzétette 12 óra 16 perckor. A határidő lejártáig két ajánlat érkezett.

Ajánlatkérő ezt követően, 2020. augusztus 26-án 12 óra 20 perckor töltötte fel az EKR-be a AD_Nagykáta_VEKOP_bölcsőde kerítés0813.docx fájlt, közbeszerzési dokumentumok megnevezéssel. Ez a dokumentum tartalmazta többek között beadandó iratok jegyzékét, nyilatkozat mintákat, és a vállalkozási szerződést.

A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a közérdekű bejelentés alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezett jogorvoslatot. A kezdeményező azt kifogásolta, hogy Ajánlatkérő:

– a közbeszerzési dokumentumokat nem a megfelelő státusszal töltötte fel, azaz azok nem voltak mindenki számára megismerhetőek;

– bizonyos közbeszerzési dokumentumok nem voltak a közbeszerzési eljárás megindításával egyidejűleg megismerhetőek, azok csak később kerültek az EKR-be feltöltésre.

A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Az Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 115. § (7) bekezdését. A Közbeszerzési Döntőbizottság 300 000,- Ft bírságot állapított meg.

Megsértett jogszabályi rendelkezés: Kbt. 115. § (7). A teljes határozat megismerhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján a D.453/11/2020. ügyszámon (www.kozbeszerzes.hu).

Nem ért egyet vele? Észrevételt tenne? Kommentben várom a véleményét. A komment mező a lenti {comment} cimkére kattintva nyílik: