Most akkor tehet-e „off-shore hátterű” cég ajánlatot magyar közbeszerzési eljárásban, vagy sem?

A napokban megjelent több helyen a BKV használt buszok bérlésével kapcsolatos ügye:

https://index.hu/belfold/2020/11/20/tutto_kata_bkv_beszerzes/

https://www.origo.hu/itthon/20201120-lang-zsolt-nyilt-levelet-irt-karacsony-gergelynek-a-botranyos-bkv-tenderrel-kapcsolatban.html).

Az üggyel kapcsolatban meg is jelent gyorsan, hogy innentől aztán nagyon ki lesznek zárva az off-shore hátterű cégek a közbeszerzésből. A közbeszerzési törvény az alábbiak szerint fogalmazza meg a kizáró okokat ebben a témakörben:

62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:

ka) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén,

kb) *  olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy

kc) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll;

Mint látható, a ka) pontban le vannak írva azok a szervezetek, melyek tagországaiban bejegyzett cégek nem esnek kizáró ok hatálya alá, ide értve a Magyarországgal kettős adózást elkerülő egyezményt aláíró országokat is.

A kb) pont már közelebb visz az off-shore fogalmához, de látható, hogy az előírás azzal zárul, hogy a társaság „nem képes megnevezni”. Az azért sejthető, hogy a legtöbb társaság ha épp arra van szüksége, akkor képes megnevezni a tényleges tulajdonosát.

A kc) pont új szabályt annyiban hoz, hogy a kb) pontot kiterjeszti arra az esetre is, amikor az Ajánlattevő közvetlen vagy közvetett tulajdonosa nem képes megnevezni a tényleges tulajdonosát.

Nos, ezek alapján az látható, hogy a közbeszerzési törvény off-shore cégeket kizáró szabályain a kívánatosnál több cég is átjuthat. Főként ha figyelembe vesszük, hogy egy kicsit is átgondoltabb off-shore struktúrában a bejegyzés helyszíne nem egy karibi egzotikus sziget, hanem teljes jogú európai uniós tagállam, mint például Ciprus,vagy Málta. A cikkekben szereplő cég egyébként éppen ciprusi bejegyzésű volt.

Ezen felül az Ajánlatkérőknek alkalmazni kell még az államháztartásról szóló törvény alábbi előírását:

A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek.

Az átlátható szervezet fogalmát a nemzeti vagyonról szóló törvény definiálja:

1. átlátható szervezet:

a) *  az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) *  tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

Látható az eltérés, míg a közbeszerzési törvény úgy fogalmazott, hogy a kizáró ok akkor áll fenn, ha az ajánlattevő a tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, az átlátható szervezet esetében az előírás úgy szól, hogy a tényleges tulajdonosnak megismerhetőnek kell lenni.

Mivel az érintett országok cégnyilvántartása a tényleges tulajdonost nem teszik megismerhetővé, így ez a feltétel alapesetben nem teljesül.

Tehát ezek az aktuális előírások. Kíváncsian várom, hogy milyen „szigorításokat” vezetnek be az Ajánlatkérők, hogy az „off-shore lovagokat” kiszűrjék az ajánlatkérők közül.

Ez az oldal a szerző magánvéleményét tükrözi, nem minősül hivatalos állásfoglalásnak. A Közbeszerzési Hatóság honlapja itt található: www.kozbeszerzes.hu

Nem ért egyet vele? Észrevételt tenne? Kommentben várom a véleményét. A komment mező a lenti {comment} cimkére kattintva nyílik: