Aránytalanul alacsony ár és indokolási kötelezettség

Érdekes ügy az aránytalanul alacsony ár kérdéskörében. Történt, hogy az Ajánlatkérő egy, még a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság által 2017-ben kötött keret-megállapodásból verseny újranyitással szeretett volna vásárolni többek között negyven darab asztali számítógépet és negyven darab monitort.

Az ajánlatok

Az ajánlatok beérkeztek, és annak rendje és módja szerint az árak jelentősen alacsonyabbak lettek, mint a keret-megállapodásban rögzített árak. Ennek alapvetően az az oka, hogy a közbeszerzési törvény előírja; a keret-megállapodásos eljárás második szakaszában (tehát az egyedi szerződés megkötésének szakaszában) csak kedvezőbb árat ajánlhatnak, mint az első szakaszban. Egy négy évre kötött szerződés esetén nyilván magasabb induló árakat határoznak meg az Ajánlattevők, abból később majd lehet engedni, de fordítva nem működik. Ajánlatot pedig kötelező benyújtani a második szakaszban, szóval a racionális döntés az első szakaszban magasabb árakat beadni.

Árindokolás

Az ajánlatok bontását követően az Ajánlatkérő indokolást kért az egyik Ajánlattevőtől két tétel esetében az aránytalanul alacsony árra. A választ érdemes eredetiben elolvasni 🙂

„A Tisztelt Ajánlatkérő valószínűleg nem jártas tárgyi keret-megállapodásban, annak ártábla soraival és azok jelentésével nincsen tisztában, ezért leírjuk és nyilatkozzuk, hogy az SZGRKPC1H_180801 Lenovo ThinkCentre M 720 asztali számítógép – további opciós termék megvásárlása szükséges lehet DKÜ cikkszámú terméket sehol a világon nem lehet különállóan megvásárolni, ezen eljárásban sem! Ez egy összetevő virtuális tétel a keret-megállapodás listaáras árlistájában, amit az alapkonfigurációnak neveznek, nem működik önállóan, nem is szállítható és további alkatrészek szükségesek hozzá, amit láthat az ajánlatunkban, ahogy kérte is az ajánlatot Ajánlatkérő.

A KDB töretlen joggyakorlata és a DKÜ ügymenete alapján is Ajánlatkérőnek minden esetben a működőképes és rendelhető termék árát szumma értéken kellene vizsgálna tételeket nem kiragadva.

Az árképzés során megtehettük volna, hogy minden cikkszámból egységesen szerepeltetünk százalékos kedvezményt, de mivel most merült fel először, hogy egy virtuális összetevő listaárát indokolni szükséges logikátlanul így fentebb kifejtve leírtuk miért nem releváns a kérdése. Ezen termék nem rendelhető külön, nincs a Lenovonál listaára, bármennyi lehetne keret-megállapodásban megajánlott ára, akár 1 Ft is, ha a működőképes konfiguráció többi tételének árazása által az PC komplett ára pénzügyileg racionális megajánlás. Jelen esetben felelős ajánlatot tettünk és az Önök intézményének is szállítottunk már hasonló árazással több gépteremnyi PC-t, Monitort meggyőződhetett azok működőképes mivoltjáról és gazdasági teljesíthetőségéről. Szíveskedjen az eddigi FAKSZ-okat és a énzügyi osztályukat megkérdezni.

Ugyanez a helyzet a megajánlott Monitorral is. A terméknek Ajánlatkérő le sem ellenőrizte a piaci árát, akár egy publikus árellenőrző felületen, hanem egy virtuális listaáras árlista alapján kér tőlünk indoklást, feleslegesen. SZGRK-MONITOR3_H-190201 Lenovo ThinkVision 23″ E24 az Árukereső portálon: https://www.arukereso.hu/monitor-c3126/lenovo/thinkvision-e24-10-p389351613/ A termék piaci ára bruttó 40 220 Ft-tól indul, ami nettó 31 669 Ft, mi nettó 34 400 Ft-ért ajánlottuk meg a terméket, azaz bruttó 43 688 Ft-ért. Ezzel az árral 26. helyen szerepelnénk az ár-összehasonlító portálon ahol nyilván gazdasági ésszerűséggel értékesítő partnerek kínálják a termékeket, ezzel a 6. legdrágábbak lennénk. Nyilatkozom ezért, hogy az árazás megfelel a piaci áraknak a gazdasági ésszerűségnek és a Keret-megállapodás elvárásainak, továbbá a Kbt. és a KDB töretlen joggyakorlatának is megfelel és az Önök eddigi eljárásaiban is megfelelt. Jelen eljárás is versenyújranyitás, azaz a listaárakat versenyezteti, így nem is értjük a kérdést.”

Az ajánlatkérő nem elégedett meg a fenti válasszal, további kiegészítő árindokolást kért.

Ajánlattevő válaszul benyújtotta a két termék hivatalos beszerzési árait igazoló emailokat, egy korábbi ügyben hozott közbeszerzési döntőbizottsági határozatot, és egy másik közbeszerzési eljárásban ügyben benyújtott előzetes vitarendezési kérelemre adott DKÜ választ.

Összegezés

Ajánlatkérő nem fogadta el a kapott válasz, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította, az érvénytelenség okát az alábbiak szerint jelölte meg:

„Érvénytelenség oka: a Kbt. 73. § (2) bekezdés alapján a közös ajánlattevő (…) az árindokolásnak nem a felhívásban foglaltaknak megfelelően tett eleget, valamint nem adott megfelelő választ a kifogásolt tételek árának megalapozottsága vonatkozásában.”

Az Ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmében vitatta a döntést, amelyre az Ajánlatkérő az alábbi választ adta:

Ajánlatkérő felhívta ajánlattevőt az ajánlati árának az alátámasztására, azonban ennek ajánlattevő a felhívás ellenére nem tett eleget, a felhívásokban szereplő cikkszámok szerinti tételek teljesíthetőségének alátámasztására ajánlatkérő felhívásának ellenére sem nyújtott be megfelelő a cikkszámok szerinti eszközök ajánlati árát alátámasztó tartalmú adatot, dokumentumot vagy számszerűsített indoklást.

Jogorvoslati kérelem

Ajánlattevő a jogorvoslati kérelemben azt kifogásolta, az ajánlatkérő jogsértően fogalmazta meg az érvénytelenség indokát, másrészt pedig az érdemi döntést is vitatta, tehát álláspontja szerint a benyújtott ár nem volt aránytalanul alacsony.

A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja

A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat érvénytelenségének indoka nyelvtanilag nem értelmezhetően  került  megfogalmazásra  emiatt  nem  állapítható  meg  egyértelműen  az  érvénytelenné  nyilvánítás  oka.  Megállapította  Döntőbizottság azt is, hogy a Kbt.  73.  §  (2)  bekezdés szerinti érvénytelenségi ok nem  alkalmazható  abban az  esetben,  ha  az ajánlatkérő nem tudott meggyőződni arról, hogy az ajánlat aránytalanul alacsony-e, vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz-e. Ilyen esetben más érvénytelenségi oknak lehet helye.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a rendelkezésére álló információk alapján nem döntött abban a kérdésben, hogy a benyújtott ajánlati egységár aránytalanul alacsony-e vagy az megfelelő. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ebben a konkrét esetben

– ténylegesen egy működő konfiguráció került megajánlásra, amely magában foglalja az alapgépet, amely önmagában nem működik különböző kiegészítő tételek nélkül;

– az egyes tételek önmagukban nem rendelhetőek,

A Döntőbizottság álláspontja szerint az  aránytalanul  alacsony  ár  vizsgálatát  a  teljes konfigurációra vetítve indokolt elvégezni a jelen esetben.

A Döntőbizottság felhívta a figyelmet továbbá az érintett termékek piacán 2017 óta lezajlott árcsökkenésre, továbbá arra, hogy a többi érvényes ajánlattevő ára is jóval a becsült érték alatt maradt.

Megsértett jogszabályi rendelkezések:

Kbt.) 79. § (1) bekezdés.

Bírság:

200 000,- Ft.

Ez az oldal a szerző magánvéleményét tükrözi, nem minősül hivatalos állásfoglalásnak. A Közbeszerzési Hatóság honlapja és a fent jelzett határozat itt található: www.kozbeszerzes.hu

Nem ért egyet vele? Észrevételt tenne? Kommentben várom a véleményét. A komment mező a lenti {comment} cimkére kattintva nyílik:

Most akkor tehet-e „off-shore hátterű” cég ajánlatot magyar közbeszerzési eljárásban, vagy sem?

A napokban megjelent több helyen a BKV használt buszok bérlésével kapcsolatos ügye:

https://index.hu/belfold/2020/11/20/tutto_kata_bkv_beszerzes/

https://www.origo.hu/itthon/20201120-lang-zsolt-nyilt-levelet-irt-karacsony-gergelynek-a-botranyos-bkv-tenderrel-kapcsolatban.html).

Az üggyel kapcsolatban meg is jelent gyorsan, hogy innentől aztán nagyon ki lesznek zárva az off-shore hátterű cégek a közbeszerzésből. A közbeszerzési törvény az alábbiak szerint fogalmazza meg a kizáró okokat ebben a témakörben:

62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:

ka) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén,

kb) *  olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy

kc) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll;

Mint látható, a ka) pontban le vannak írva azok a szervezetek, melyek tagországaiban bejegyzett cégek nem esnek kizáró ok hatálya alá, ide értve a Magyarországgal kettős adózást elkerülő egyezményt aláíró országokat is.

A kb) pont már közelebb visz az off-shore fogalmához, de látható, hogy az előírás azzal zárul, hogy a társaság „nem képes megnevezni”. Az azért sejthető, hogy a legtöbb társaság ha épp arra van szüksége, akkor képes megnevezni a tényleges tulajdonosát.

A kc) pont új szabályt annyiban hoz, hogy a kb) pontot kiterjeszti arra az esetre is, amikor az Ajánlattevő közvetlen vagy közvetett tulajdonosa nem képes megnevezni a tényleges tulajdonosát.

Nos, ezek alapján az látható, hogy a közbeszerzési törvény off-shore cégeket kizáró szabályain a kívánatosnál több cég is átjuthat. Főként ha figyelembe vesszük, hogy egy kicsit is átgondoltabb off-shore struktúrában a bejegyzés helyszíne nem egy karibi egzotikus sziget, hanem teljes jogú európai uniós tagállam, mint például Ciprus,vagy Málta. A cikkekben szereplő cég egyébként éppen ciprusi bejegyzésű volt.

Ezen felül az Ajánlatkérőknek alkalmazni kell még az államháztartásról szóló törvény alábbi előírását:

A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek.

Az átlátható szervezet fogalmát a nemzeti vagyonról szóló törvény definiálja:

1. átlátható szervezet:

a) *  az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) *  tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

Látható az eltérés, míg a közbeszerzési törvény úgy fogalmazott, hogy a kizáró ok akkor áll fenn, ha az ajánlattevő a tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, az átlátható szervezet esetében az előírás úgy szól, hogy a tényleges tulajdonosnak megismerhetőnek kell lenni.

Mivel az érintett országok cégnyilvántartása a tényleges tulajdonost nem teszik megismerhetővé, így ez a feltétel alapesetben nem teljesül.

Tehát ezek az aktuális előírások. Kíváncsian várom, hogy milyen „szigorításokat” vezetnek be az Ajánlatkérők, hogy az „off-shore lovagokat” kiszűrjék az ajánlatkérők közül.

Ez az oldal a szerző magánvéleményét tükrözi, nem minősül hivatalos állásfoglalásnak. A Közbeszerzési Hatóság honlapja itt található: www.kozbeszerzes.hu

Nem ért egyet vele? Észrevételt tenne? Kommentben várom a véleményét. A komment mező a lenti {comment} cimkére kattintva nyílik:

Közbeszerzési dokumentumok nyilvánossága

Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását 2020. augusztus 14-én indította meg, Kbt. 115. § szerinti eljárásban. Augusztus 13-án feltöltötte az EKR-be a műszaki leírást, az árazatlan költségvetést és a „dokumentáció és szerződéstervezet” megnevezésű dokumentumot, amelyek státuszát nem publikusra állította.

Az ajánlattételi határidő 2020. augusztus 26-ig tartott, az ajánlatok bontása megtörtént, a bontási jegyzőkönyvet az Ajánlatkérő közzétette 12 óra 16 perckor. A határidő lejártáig két ajánlat érkezett.

Ajánlatkérő ezt követően, 2020. augusztus 26-án 12 óra 20 perckor töltötte fel az EKR-be a AD_Nagykáta_VEKOP_bölcsőde kerítés0813.docx fájlt, közbeszerzési dokumentumok megnevezéssel. Ez a dokumentum tartalmazta többek között beadandó iratok jegyzékét, nyilatkozat mintákat, és a vállalkozási szerződést.

A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a közérdekű bejelentés alapján a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezett jogorvoslatot. A kezdeményező azt kifogásolta, hogy Ajánlatkérő:

– a közbeszerzési dokumentumokat nem a megfelelő státusszal töltötte fel, azaz azok nem voltak mindenki számára megismerhetőek;

– bizonyos közbeszerzési dokumentumok nem voltak a közbeszerzési eljárás megindításával egyidejűleg megismerhetőek, azok csak később kerültek az EKR-be feltöltésre.

A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Az Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 115. § (7) bekezdését. A Közbeszerzési Döntőbizottság 300 000,- Ft bírságot állapított meg.

Megsértett jogszabályi rendelkezés: Kbt. 115. § (7). A teljes határozat megismerhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján a D.453/11/2020. ügyszámon (www.kozbeszerzes.hu).

Nem ért egyet vele? Észrevételt tenne? Kommentben várom a véleményét. A komment mező a lenti {comment} cimkére kattintva nyílik: